A szépséges Kambodzsában láttam meg a napvilágot. Ez mondjuk költői túlzás, hiszen egy nagy gyárcsarnokban születtem, hatalmas zajban, és rögtön utána bedugtak egy szűk dobozba. Később dobáltak, majd ringatózó napok teltek el, mint utólag megtudtam hajóztunk Európába. Itt még mindig a dobozomban kuksolva, többször átpakolva egyszer csak egy gyengéd női kéz kiemelt és megláttam egy gyönyörű, csillogó szobát, körben a falon rengeteg hozzám hasonlóval. Megérkeztem a szegedi Playmax üzletbe.
A régebb óta itt lévő cipők mondták, hogy előbb-utóbb eljön majd a gazdám, legyek türelmes, még az előző Zaracából is van itt pár darab. Megnéztem őket, kicsit mások, de gyönyörűek voltak. Szép rikítóan színesek, nem egyszínűek, mint én.
Aztán egyszer nyitás után tényleg eljött a gazdám. Persze akkor még nem tudtam, csak a kedves hölgyek kivettek a dobozból és egy pasi felpróbált. Pont jó lettem rá, aminek örült, mert előttem egy régebbi Zaracát próbált, ami bár ugyanekkora volt, mint én, de nem volt neki kényelmes. Gyorsan elintézték az elintéznivalót, majd legnagyobb csalódásomra visszadugtak a dobozomba.
Kis himbálózás után viszont kivettek és helyemre, a Lábra kerültem. Futni akartam! Száguldozni, élvezni a sebességet! De csak sétáltunk, nyeltem a város porát. Mégis, ez sokkal jobb volt bárminél, amit eddig tapasztaltam.
Még aznap délután viszont imám meghallgatásra talált. Kimentünk a stadionba, ahol résztávos edzésen együtt futhattam gazdámmal, bár az igazat megvallva én futottam volna gyorsabban, Ő nem emelt engem sűrűn. Azt hiszem ezzel lesz még dolgom a jövőben. Hihetetlen jó volt, csodásan éreztem magam. A Láb is kényelmes volt, nem nyomott sehol, mintha pont nekem találták volna ki. Szerencsésnek érzem magam, hogy egy ilyen gazdát fogtam ki, akinek a lába nem kényelmetlen. Másfél órát futottunk, én ugyanolyan fitt voltam a végén is, gazdám elfáradt, de dicsért, ez nagyon jól esett, úgy gondolom jól indult kapcsolatunk.
Este bekerültem - doboz nélkül! - egy szekrénybe, ahol megismerkedtem a többi futócipővel. Pegasus mesélt hajdanvolt ultrákról, mikor megkérdeztem mi az az ultra, annyit mondott, hogy sokat kell futni és belülről véresek leszünk. Hm, azt hiszem nem akarok ultrázni...
Clifton és Valor már mást meséltek, ők végig élvezték, élvezik ezeket az ultrákat, ők a rövid, gyors futásokat nem szeretik. Szerintük én azért jöttem, hogy ezeken a napokon pihenhessenek, ne kelljen sprintelniük. Nekem ez jónak tűnik, csinálhatom amiről még a dobozban vágytam: száguldozni, lobogó cipőfűzővel!
Másnap délután gazdám megint futóruhában jött le a lépcsőn, de csalódásomra Cliftont vitte el. Kicsit féltékeny lettem, Valor vigasztalt, hogy visszajönnek és egyébként is mindenkinek lesz lehetősége futni. Ez annyira igaz, hogy este pár 500 méteres gyorsítóra elmehettem, és futhattam rekortánon! Ez valami csoda! Puha, de nem süppedek bele, nem kopik a talpam, ruganyosan lépkedek. Remélem jövünk még ide, bejön a rekortán, nagyon.
Másnap már reggel készülődik gazdám nagyon, a cipők is súgnak-búgnak: versenyre megy! És engem választott! Engem, a zöldfülűt! Igaz, hogy csak egy városi sprint tájfutó verseny, de az kétfutamos, így azért egy tízes meglesz ma. Kicsit féltem, hogy miként megy majd vizes fűben a futás, a nagy veterán Inov-8 nyugtatott meg, hogy no para, menni fog!
A nap eseményei összemosódtak. Futottunk 5 percen belüli ezrekkel aszfalton, kocogtunk sokkal lassabban, volt a rémisztő vizes, saras fű. Büszke voltam, hogy nem csúszkáltam, de aztán elszégyelltem magam, bepisiltem. Tiszta víz lettem belülről. Később rájöttem, hogy csak átáztam, ezek szerint nagyon nem vagyok vízálló. Egy meredekebb füves szakaszon viszont elvesztettem az uralmamat, gazdámmal együtt megcsúsztunk, most hallottam először káromkodni. Érdekes szavakat használt...
Könnyűnek éreztem a futást, a Láb se panaszkodott. Azt mondta, eleinte félt tőlem, mert olyan "más" vagyok, nem olyan pihe-puha, mint az eddigiek. Az tény, hogy a szekrényben én vagyok a leglaposabb. Azt írják rólam,:"Könnyített, csökkentett csillapítású, neutrális edzőcipő, azoknak ajánljuk, akik barátkoznak a naturálisabb futómozgással. Nem igazi minimál cipő, de tökéletes első lépés lehet azoknak, akik hagyományos edzőcipőről szeretnének "mezítlábasra" váltani. Elsősorban semleges lábállású futóknak ajánlott, aszfaltra vagy pályára."
A Láb végül annyit mondott, örül nekem és köszöni, hogy nem csináltam izomlázat. Szerinte legyünk barátok. Kicsit elérzékenyültem - van egy barátom!
------------------------------------------
A Playmax jóvoltából egy Asics Gel Zaraca 4 cipőt kaptam tesztelésre. Választhattam volna bármilyet, úgy döntöttem, kihasználva az alkalmat teszek egy ismerkedő lépést a naturálisabb irányba. Nem akartam Hoka után/mellett egyből a legminimálabbal kezdeni, szerencsére sok helyről kaptam tanácsot, így lett Zaraca. Az ő történetét is közlöm az elkövetkező időkben.
